Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ĂĽnnepe az augusztus 20-i államalapĂtás napja, amelyhez számos hagyomány, törtĂ©nelmi emlĂ©k Ă©s vallási szertartás kötĹ‘dik. Ez a nap nem csupán a mĂşlt felidĂ©zĂ©sĂ©rĹ‘l szĂłl, hanem arrĂłl is, hogy megĂ©rtsĂĽk, honnan ered identitásunk Ă©s kultĂşránk egyik alappillĂ©re. Szent István király szemĂ©lye, a keresztĂ©ny hit felvĂ©tele, valamint az ezerĂ©ves államiság gondolata mind ebben az ĂĽnnepben testesĂĽl meg. A tűzijátĂ©k, a kenyĂ©rszentelĂ©s Ă©s az országos rendezvĂ©nyek mögött egy mĂ©lyebb ĂĽzenet rejlik: egy nĂ©p összetartozása Ă©s a törtĂ©nelem folytonossága. De vajon hogyan alakult ki ez a jeles nap, Ă©s miĂ©rt Ă©ppen augusztus 20-a vált nemzeti identitásunk egyik legfontosabb szimbĂłlumává? Szent István király Ă©s az államalapĂtás jelentĹ‘sĂ©ge Az államalapĂtás törtĂ©nete elválaszthatatlan Szent István király alakjátĂłl, aki a magyarságot a keresztĂ©ny EurĂłpa rĂ©szĂ©vĂ© tette. István felismerte, hogy a korabeli hatalmi viszonyok között csak akkor maradhat fenn a fiatal magyar álla...
Fedezd fel a világot 7 percben – rövid, velĹ‘s, Ă©s mindenkihez szĂłlĂł blogbejegyzĂ©sek minden tĂ©mában!