Csak 7 perc 📖 BLOG

Május első vasárnapján az egész ország virágba borul, de nem csak a természet miatt – ez az a nap, amikor az édesanyákat ünnepeljük. Az anyák napja Magyarországon minden évben május első vasárnapjára esik, és bár mára szinte természetesnek tűnik a virágcsokorral, verssel vagy öleléssel köszönteni az anyukákat, az ünnepnek komoly történelmi és társadalmi gyökerei vannak. Magyarországon először 1925-ben tartották meg hivatalosan az anyák napját – a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére, az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával. Két évvel később, 1928-ban már az iskolákban is kötelezővé tették az ünneplését. Az időpont – május első vasárnapja – nemzetközileg nem egységes, hiszen például az Egyesült Államokban május második vasárnapján ünneplik. Hazánkban azonban május első vasárnapja vált hagyománnyá, vélhetően az akkori társadalmi és oktatási rendszerhez igazítva. Az anyák napi ünneplés gyökerei azonban jóval régebbre nyúlnak vissza. Az ókori Görögországban...

Május 1. több mint egy piros betűs ünnep a naptárban – ez a nap a dolgozók tiszteletéről, a szolidaritásról és a közösségi összetartozás érzéséről szól. Magyarországon különleges helyet foglal el a nemzeti ünnepek sorában, hiszen egyszerre hordoz történelmi emlékeket, politikai üzeneteket és közösségi élményeket. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan lett május 1. hivatalos ünnep Magyarországon, hogyan alakultak a hozzá fűződő hagyományok az idők során, és milyen érdekességeket rejt ez az évszázados múltra visszatekintő nap. A munka ünnepének eredete – nemzetközi mozgalomból magyar hagyománnyá Május 1-jét először 1889-ben nyilvánította a munkások nemzetközi napjává a II. Internacionálé Párizsban, az 1886-os chicagói Haymarket-tüntetés emlékére, ahol munkások a nyolcórás munkaidő bevezetéséért küzdöttek. Magyarországon már 1890-ben csatlakoztak a megemlékezéshez, és az első felvonulások Budapesten és nagyobb városokban főként a szociáldemokrata mozgalmakhoz kötődtek. Az esemény eleinte poli...

Kalács, sonka, torma és tojáskrém – az ünnepi asztal klasszikusai Húsvétkor a konyhában valami egészen különleges történik. Ilyenkor nemcsak a sonka fő illata lengi be a házat, hanem az emlékek is előkerülnek. A nagymama konyhája, az ünnepi készülődés izgalma, a kalács illata, és az a bizonyos tojáskrém, amit mindig ő csinált a legjobban. Ezek a fogások nemcsak finomak, hanem történeteket is mesélnek – a családról, a hagyományról, és az összetartozásról. Ebben a cikkben négy klasszikus receptet idézünk meg, melyek méltó helyet kapnak minden húsvéti asztalon. A húsvéti kalács: foszlós csoda, amitől minden ünnep elkezdődik A húsvéti kalács nem egyszerűen egy péksütemény – ez az ünnepi reggelik koronája. A nagymamák tudták, hogyan kell igazán foszlós, enyhén édes tésztát készíteni, ami jól illik a sós sonkához és a csípős tormához is. Hozzávalók: 50 dkg finomliszt 2,5 dl langyos tej 2,5 dkg élesztő 7 dkg porcukor 1 csipet só ...

Minden év április 1-jén emberek milliói viccelik meg barátaikat, családtagjaikat vagy akár a nyilvánosságot is különféle tréfákkal. Az áprilisi tréfák hagyománya szinte természetes része lett a modern kultúrának, de kevesen tudják, hogy honnan ered ez a különleges nap, és hogy a világ különböző részein hogyan alakult ki ez a szokás. Cikkünkben bemutatjuk az áprilisi tréfa történelmi gyökereit, végigvesszük, mely országok ünneplik ezt a napot, és hogyan, valamint megvizsgáljuk, hogy miért maradt fenn ez a hagyomány napjainkig. A bolondok napja nem csupán egy jópofa szokás – sokkal mélyebb kulturális és társadalmi vonatkozásai is vannak, amelyeket érdemes közelebbről is megismerni. Az áprilisi tréfa eredete Az áprilisi tréfák eredetét nehéz pontosan meghatározni, mivel több különböző elmélet is létezik. Az egyik legelterjedtebb magyarázat szerint a szokás a naptárreformokhoz köthető. A 16. század végén Franciaországban a Julián-naptárat a Gergely-naptár váltotta fel, aminek következté...