1849 tavaszán a magyar szabadságharc egyik legmeghatározĂłbb esemĂ©nye zajlott le: a honvĂ©dsereg visszafoglalta Buda várát az osztrák csapatoktĂłl. Május 21-Ă©n Ă©rt vĂ©get az ostrom, amely során Görgey ArtĂşr vezette honvĂ©dek hĹ‘sies kĂĽzdelem árán szorĂtották ki a császáriakat Hentzi tábornok irányĂtása alĂłl. Ez a gyĹ‘zelem nemcsak katonai, hanem politikai Ă©s erkölcsi jelentĹ‘sĂ©ggel is bĂrt, hiszen szimbolikusan is megerĹ‘sĂtette a fĂĽggetlensĂ©g eszmĂ©nyĂ©t. A diadal a magyar nemzet öntudatának Ă©s katonai kĂ©pessĂ©geinek fĂ©nyes bizonyĂtĂ©ka volt, amelyet máig hĹ‘si pĂ©ldakĂ©nt tartanak számon. A cikk ennek a törtĂ©nelmi ĂĽtközetnek a hátterĂ©t, lefolyását Ă©s következmĂ©nyeit mutatja be, valamint azt is, mikĂ©nt emlĂ©kezĂĽnk ma erre a sorsfordĂtĂł napra. A szabadságharc háttere Ă©s a fĹ‘város stratĂ©giai jelentĹ‘sĂ©ge A szabadságharc 1848 Ĺ‘szĂ©n már tĂşlmutatott egy egyszerű politikai reformmozgalmon: a magyar nemzet fĂĽggetlensĂ©gĂ©nek kivĂvása lett a cĂ©l. BĂ©cs viszont mindenáron fenn akarta tartani birodalmi egysĂ©g...
Fedezd fel a világot 7 percben – rövid, velĹ‘s, Ă©s mindenkihez szĂłlĂł blogbejegyzĂ©sek minden tĂ©mában!