A Szojuz-program a SzovjetuniĂł egyik legambiciĂłzusabb űrkutatási vállalkozása volt, amelynek cĂ©lja az emberes űrrepĂĽlĂ©s továbbfejlesztĂ©se Ă©s a Holdra szállás elĹ‘kĂ©szĂtĂ©se volt. A program elsĹ‘ emberes kĂĽldetĂ©se, a Szojuz-1, azonban tragĂ©diával vĂ©gzĹ‘dött. A szovjet mĂ©rnökök Ă©s űrkutatási vezetĹ‘k politikai nyomás alatt álltak, hogy gyors eredmĂ©nyeket produkáljanak, ami vĂ©gzetes hibákhoz vezetett. Az 1967. április 23-án indĂtott Szojuz-1 fedĂ©lzetĂ©n Vlagyimir Komarov volt az egyetlen űrhajĂłs, aki számos technikai meghibásodás ellenĂ©re prĂłbált helytállni. A missziĂł vĂ©gĂĽl az elsĹ‘ emberáldozattal járĂł űrrepĂĽlĂ©ssĂ© vált, Ă©s komoly tanulságokkal szolgált a szovjet űrprogram számára. A Szojuz-1 kĂĽldetĂ©se A Szojuz-program egyik elsĹ‘dleges cĂ©lja az volt, hogy a szovjetek elĹ‘nyt szerezzenek az amerikaiakkal szemben az űrversenyben. A Szojuz-1 kĂĽldetĂ©sĂ©t Ăşgy terveztĂ©k, hogy egy kĂ©sĹ‘bbi repĂĽlĂ©s, a Szojuz-2 kĂsĂ©rje, Ă©s az űrhajĂłk az űrben dokkoljanak egymással. Ez az eljárás kulcsfontosságĂş lett voln...
Fedezd fel a világot 7 percben – rövid, velĹ‘s, Ă©s mindenkihez szĂłlĂł blogbejegyzĂ©sek minden tĂ©mában!