Ugrás a fő tartalomra

Anyák napja – Történelem, hagyomány és meglepő tények az édesanyák ünnepéről

Május első vasárnapján az egész ország virágba borul, de nem csak a természet miatt – ez az a nap, amikor az édesanyákat ünnepeljük. Az anyák napja Magyarországon minden évben május első vasárnapjára esik, és bár mára szinte természetesnek tűnik a virágcsokorral, verssel vagy öleléssel köszönteni az anyukákat, az ünnepnek komoly történelmi és társadalmi gyökerei vannak.

Magyarországon először 1925-ben tartották meg hivatalosan az anyák napját – a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére, az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával. Két évvel később, 1928-ban már az iskolákban is kötelezővé tették az ünneplését. Az időpont – május első vasárnapja – nemzetközileg nem egységes, hiszen például az Egyesült Államokban május második vasárnapján ünneplik. Hazánkban azonban május első vasárnapja vált hagyománnyá, vélhetően az akkori társadalmi és oktatási rendszerhez igazítva.

Az anyák napi ünneplés gyökerei azonban jóval régebbre nyúlnak vissza. Az ókori Görögországban és Rómában tavaszi ünnepekkel tisztelték az istenanyákat – Rhea-t és Cybelét –, akik a termékenység és az anyaság istennői voltak. A kereszténység elterjedésével ez az ünnep átalakult: az úgynevezett „Mothering Sunday” például Angliában és más európai országokban már a középkor óta létezik, amikor az emberek évente egyszer visszalátogattak „anyaegyházukba”, vagyis abba a templomba, ahol megkeresztelték őket – ez pedig egyben az édesanyák köszöntésének napjává is vált. Az amerikai anyák napja eredete pedig Anna Jarvis nevéhez fűződik, aki az édesanyja halála után küzdött az ünnep hivatalos elismeréséért. Végül 1914-ben Woodrow Wilson elnök hivatalosan is bevezette az anyák napját az USA-ban. Ironikus módon Jarvis később tiltakozni kezdett az ünnep elüzletiesedése ellen, mivel az eredeti, meghitt üzenetét – a hála és szeretet kifejezését – a virágboltok és ajándékipar túlzottan üzleti irányba tolták.

És most jöjjenek az érdekességek! Tudtad, hogy anyák napján világszerte több mint 150 millió képeslapot küldenek el, így ez az egyik legnépszerűbb képeslapos ünnep a karácsony után? Vagy hogy Kínában az anyák napja az egyik legjelentősebb ünneppé vált, különösen az elmúlt két évtizedben, és sok fiatal ekkor tér vissza szülőfalujába, hogy személyesen köszöntse édesanyját? Japánban pedig a fehér szegfű a szimbóluma az ünnepnek, amit a szeretet és tisztelet jeleként ajándékoznak. Magyarországon a legmeghatóbb anyák napi szokások közé tartozik a gyermekek által előadott versek és dalok sora, amelyeket gyakran még az óvodások és kisiskolások is hetekig gyakorolnak. Az egyik legismertebb anyák napi vers Fazekas Anna „Édesanyám keze” című költeménye, amely generációk óta megindítja az édesanyák szívét. És ami talán a legmegdöbbentőbb: több országban, például Szerbiában vagy Indonéziában az anyák napja nem májusban van, hanem decemberben! Ez is jól mutatja, hogy az anyaság univerzális érték, de az ünneplés módja és időpontja kulturálisan eltérő lehet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fény a lelkekért – Mindenszentek és Halottak napja Magyarországon

November eleje különleges időszak a magyar emberek életében. Ilyenkor elcsendesedik a világ, a temetők megtelnek mécsesek fényével, s az emlékezésé lesz a főszerep. Mindenszentek és Halottak napja két, egymáshoz szorosan kapcsolódó ünnep, amelyek gyökerei mélyen nyúlnak vissza a keresztény hagyományokba, s mára a nemzeti kultúránk szerves részévé váltak. Az ünnepek lényege nem csupán a gyász, hanem a hála és a szeretet kifejezése is azok iránt, akik már nincsenek velünk. Cikkünkben feltárjuk e napok történetét, eredetét és a magyar megemlékezési szokások sokszínűségét, valamint néhány érdekes tényt is, amelyekkel talán még nem találkoztál. A Mindenszentek ünnepének eredete és jelentése A Mindenszentek napját a katolikus egyház a 9. század óta tartja számon, eredetileg minden szent és vértanú közös tiszteletére, akiknek nem jutott külön ünnepnap a naptárban. Magyarországon az ünnep már Szent István korában ismert volt, hiszen a keresztény hit felvételével együtt átvettük a nyugati...

Halloween térnyerése Európában és Magyarországon – Szokások, melyek nálunk is teret hódítanak

Az elmúlt évtizedekben a Halloween, ez az angolszász eredetű, misztikus és játékos ünnep egyre inkább beépült az európai kultúrába. Míg korábban főként az Egyesült Államokhoz kötöttük a jelmezes bulikat, a töklámpások fényét és a „Trick or treat” vidámságát, ma már hazánkban is egyre több család, fiatal és vállalkozás ünnepli október 31-ét. De hogyan is jutott el hozzánk ez az ünnep, és miért hódítja meg évről évre a magyarokat is? Cikkünkben bemutatjuk a Halloween európai térnyerését, a hazai szokásokat, valamint azt, hogyan illeszkedik ez a modern ünnep a régi hagyományok közé. A Halloween eredete és terjedése Európában A Halloween gyökerei egészen az ősi kelta Samhain ünnepig nyúlnak vissza, amely a nyár végét és a tél kezdetét jelölte. Ekkor a kelták úgy hitték, hogy elvékonyodik a határ az élők és a holtak világa között, így a lelkek szabadon járhatnak-kelhetnek a földön. A későbbi keresztény hagyományok az ünnepet átalakították, és Mindenszentek előestéjeként ismerték el, i...

A töredezett haj kezelése – így hozd vissza tincseid egészségét

A töredezett haj sokak számára ismerős probléma, különösen az őszi hónapokban, amikor a szél, a hideg levegő és a hajformázás együttesen próbára teszik a haj szerkezetét. A hajvégek elvékonyodása, szálkásodása és a fénytelenség nemcsak esztétikai gond, hanem a haj egészségi állapotának tükre is. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan ismerheted fel időben a hajtöredezést, mit tehetsz ellene otthoni és professzionális módszerekkel, valamint milyen termékek segíthetnek visszaadni hajad természetes fényét és rugalmasságát. Készülj fel egy teljes körű hajápolási útmutatóra, amelyben a tudatos hajápolásé lesz a főszerep! Miért töredezik a haj valójában? A hajtöredezés hátterében számos ok húzódhat meg. Az egyik leggyakoribb a mechanikai igénybevétel: a túl gyakori fésülés, a szoros copf vagy a hajvasalás mind hozzájárulhatnak a hajszálak szerkezeti sérüléséhez. Emellett a vegyi kezelések – például a szőkítés, festés vagy dauerolás – is gyengítik a haj külső rétegét, az úgynevezett kutikul...