Ugrás a fő tartalomra

Anyák napja – Történelem, hagyomány és meglepő tények az édesanyák ünnepéről

Május első vasárnapján az egész ország virágba borul, de nem csak a természet miatt – ez az a nap, amikor az édesanyákat ünnepeljük. Az anyák napja Magyarországon minden évben május első vasárnapjára esik, és bár mára szinte természetesnek tűnik a virágcsokorral, verssel vagy öleléssel köszönteni az anyukákat, az ünnepnek komoly történelmi és társadalmi gyökerei vannak.

Magyarországon először 1925-ben tartották meg hivatalosan az anyák napját – a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére, az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával. Két évvel később, 1928-ban már az iskolákban is kötelezővé tették az ünneplését. Az időpont – május első vasárnapja – nemzetközileg nem egységes, hiszen például az Egyesült Államokban május második vasárnapján ünneplik. Hazánkban azonban május első vasárnapja vált hagyománnyá, vélhetően az akkori társadalmi és oktatási rendszerhez igazítva.

Az anyák napi ünneplés gyökerei azonban jóval régebbre nyúlnak vissza. Az ókori Görögországban és Rómában tavaszi ünnepekkel tisztelték az istenanyákat – Rhea-t és Cybelét –, akik a termékenység és az anyaság istennői voltak. A kereszténység elterjedésével ez az ünnep átalakult: az úgynevezett „Mothering Sunday” például Angliában és más európai országokban már a középkor óta létezik, amikor az emberek évente egyszer visszalátogattak „anyaegyházukba”, vagyis abba a templomba, ahol megkeresztelték őket – ez pedig egyben az édesanyák köszöntésének napjává is vált. Az amerikai anyák napja eredete pedig Anna Jarvis nevéhez fűződik, aki az édesanyja halála után küzdött az ünnep hivatalos elismeréséért. Végül 1914-ben Woodrow Wilson elnök hivatalosan is bevezette az anyák napját az USA-ban. Ironikus módon Jarvis később tiltakozni kezdett az ünnep elüzletiesedése ellen, mivel az eredeti, meghitt üzenetét – a hála és szeretet kifejezését – a virágboltok és ajándékipar túlzottan üzleti irányba tolták.

És most jöjjenek az érdekességek! Tudtad, hogy anyák napján világszerte több mint 150 millió képeslapot küldenek el, így ez az egyik legnépszerűbb képeslapos ünnep a karácsony után? Vagy hogy Kínában az anyák napja az egyik legjelentősebb ünneppé vált, különösen az elmúlt két évtizedben, és sok fiatal ekkor tér vissza szülőfalujába, hogy személyesen köszöntse édesanyját? Japánban pedig a fehér szegfű a szimbóluma az ünnepnek, amit a szeretet és tisztelet jeleként ajándékoznak. Magyarországon a legmeghatóbb anyák napi szokások közé tartozik a gyermekek által előadott versek és dalok sora, amelyeket gyakran még az óvodások és kisiskolások is hetekig gyakorolnak. Az egyik legismertebb anyák napi vers Fazekas Anna „Édesanyám keze” című költeménye, amely generációk óta megindítja az édesanyák szívét. És ami talán a legmegdöbbentőbb: több országban, például Szerbiában vagy Indonéziában az anyák napja nem májusban van, hanem decemberben! Ez is jól mutatja, hogy az anyaság univerzális érték, de az ünneplés módja és időpontja kulturálisan eltérő lehet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Miért tiltották be a dubaji csokit Kölnben? – Egy ínyencség története és vitái

  A dubaji csoki nemcsak a Közel-Kelet egyik legismertebb édessége, hanem egy globális gasztronómiai különlegesség is, amely az utóbbi években világszerte hódított. Az Aldi kínálatában való megjelenése újabb hullámokat kavart, ám nem mindenkinek nyerte el a tetszését: Kölnben például betiltották az árusítását. Vajon mi áll a döntés mögött? Kulturális és politikai viták csúcsosodtak ki egy egyszerű édesség kapcsán. A dubaji csoki a Közel-Kelet egyik legismertebb és legkülönlegesebb édessége, amely az elmúlt években luxuskategóriás termékből egy nemzetközi gasztronómiai ikonként került be a köztudatba. Az Aldi polcain való megjelenése számos vásárlónak okozott örömet, míg másokban megütközést váltott ki. Nemrég azonban Köln városában úgy döntöttek, hogy betiltják az árusítását, ami számos kérdést vetett fel a közvéleményben. Vajon mi áll a tiltás hátterében? Kulturális és politikai érzékenység, netán gazdasági érdekek? Merüljünk el a dubaji csoki történetében és annak aktualitásaiban...

A Föld mágneses pólusa

Mi a Föld mágneses pólusa, és miért fontos? A Föld mágneses pólusai a bolygónk mágneses mezőjének két olyan pontja, ahol a mágneses erővonalak merőlegesen, azaz függőlegesen lépnek be (déli pólus) vagy ki (északi pólus) a Föld felszínéről. Az északi és déli mágneses pólus nem állandó helyeken található, hanem folyamatosan mozognak a bolygó belső dinamikus folyamatai miatt. A mágneses pólusok a földmag mozgásának eredményeképpen alakulnak ki. A földmag belsejében zajló folyékony vas és nikkel áramlásai egy úgynevezett geodinamo-hatást hoznak létre, amely a mágneses mező generátora. Ez az erőtér nemcsak a bolygót védi a Nap káros sugárzásától, hanem kulcsszerepet játszik a navigációban is. A mágneses mező nélküli világot elképzelni szinte lehetetlen, hiszen ez védi meg az élőlényeket a napszél és a kozmikus sugárzás pusztító hatásaitól. Emellett a navigációban, például a repülésben, hajózásban és még az okostelefonjaink működésében is létfontosságú szerepet tölt be. A mágneses pólus el...

A legfinomabb csokis muffin

A muffin az egyik legnépszerűbb édesség a világon, ami egyszerre kényelmesen elkészíthető, sokoldalúan variálható, és bármilyen alkalomra tökéletes választás. Az édes vagy sós változatokkal mindenki megtalálhatja a saját kedvencét. De vajon honnan származik ez a finomság, és milyen titkokat rejtenek a tökéletes muffinok? Cikkünkben bemutatjuk a muffin történetét, különböző fajtáit, a legjobb sütőket, és végül megosztunk egy isteni csokis muffin receptet, amit garantáltan imádni fogsz! Honnan származik ez az édes csoda? A muffin története egészen a 18. századi Angliáig nyúlik vissza. Az első muffinok nem a ma ismert, puha, édes sütemények voltak, hanem egyfajta lapos, élesztős kenyérféle, amelyet vaslapokon sütöttek. Az "angol muffin" néven ismert változat ma is népszerű, különösen reggeliként, pirítósként vagy szendvicsalapként. A klasszikus amerikai muffin – amit világszerte ismerünk – viszont az Egyesült Államokban született meg a 19. században, amikor a sütőpor és a szó...