Ugrás a fő tartalomra

Anyák napja – Történelem, hagyomány és meglepő tények az édesanyák ünnepéről

Május első vasárnapján az egész ország virágba borul, de nem csak a természet miatt – ez az a nap, amikor az édesanyákat ünnepeljük. Az anyák napja Magyarországon minden évben május első vasárnapjára esik, és bár mára szinte természetesnek tűnik a virágcsokorral, verssel vagy öleléssel köszönteni az anyukákat, az ünnepnek komoly történelmi és társadalmi gyökerei vannak.

Magyarországon először 1925-ben tartották meg hivatalosan az anyák napját – a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére, az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával. Két évvel később, 1928-ban már az iskolákban is kötelezővé tették az ünneplését. Az időpont – május első vasárnapja – nemzetközileg nem egységes, hiszen például az Egyesült Államokban május második vasárnapján ünneplik. Hazánkban azonban május első vasárnapja vált hagyománnyá, vélhetően az akkori társadalmi és oktatási rendszerhez igazítva.

Az anyák napi ünneplés gyökerei azonban jóval régebbre nyúlnak vissza. Az ókori Görögországban és Rómában tavaszi ünnepekkel tisztelték az istenanyákat – Rhea-t és Cybelét –, akik a termékenység és az anyaság istennői voltak. A kereszténység elterjedésével ez az ünnep átalakult: az úgynevezett „Mothering Sunday” például Angliában és más európai országokban már a középkor óta létezik, amikor az emberek évente egyszer visszalátogattak „anyaegyházukba”, vagyis abba a templomba, ahol megkeresztelték őket – ez pedig egyben az édesanyák köszöntésének napjává is vált. Az amerikai anyák napja eredete pedig Anna Jarvis nevéhez fűződik, aki az édesanyja halála után küzdött az ünnep hivatalos elismeréséért. Végül 1914-ben Woodrow Wilson elnök hivatalosan is bevezette az anyák napját az USA-ban. Ironikus módon Jarvis később tiltakozni kezdett az ünnep elüzletiesedése ellen, mivel az eredeti, meghitt üzenetét – a hála és szeretet kifejezését – a virágboltok és ajándékipar túlzottan üzleti irányba tolták.

És most jöjjenek az érdekességek! Tudtad, hogy anyák napján világszerte több mint 150 millió képeslapot küldenek el, így ez az egyik legnépszerűbb képeslapos ünnep a karácsony után? Vagy hogy Kínában az anyák napja az egyik legjelentősebb ünneppé vált, különösen az elmúlt két évtizedben, és sok fiatal ekkor tér vissza szülőfalujába, hogy személyesen köszöntse édesanyját? Japánban pedig a fehér szegfű a szimbóluma az ünnepnek, amit a szeretet és tisztelet jeleként ajándékoznak. Magyarországon a legmeghatóbb anyák napi szokások közé tartozik a gyermekek által előadott versek és dalok sora, amelyeket gyakran még az óvodások és kisiskolások is hetekig gyakorolnak. Az egyik legismertebb anyák napi vers Fazekas Anna „Édesanyám keze” című költeménye, amely generációk óta megindítja az édesanyák szívét. És ami talán a legmegdöbbentőbb: több országban, például Szerbiában vagy Indonéziában az anyák napja nem májusban van, hanem decemberben! Ez is jól mutatja, hogy az anyaság univerzális érték, de az ünneplés módja és időpontja kulturálisan eltérő lehet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Elindult a világ legnagyobb óceánjárója: a Star of the Seas

A tengeri utazások történetében új korszak kezdődött: útjára indult a világ eddigi legnagyobb óceánjáró hajója, a Star of the Seas. Az úszó városnak is nevezett monstrum 5000 utassal a fedélzetén vágott neki első útjának, amely a Karib-térség varázslatos szigetei felé vezet. A luxus és a modern technológia különleges egyvelegét képviselő hajó nemcsak a méreteivel hívja fel magára a figyelmet, hanem a fedélzeten kínált élmények sokszínűségével is. A Star of the Seas a tengeri utazások jövőjét testesíti meg, amelyben a kényelem, a fenntarthatóság és a lenyűgöző látványvilág egyszerre kap hangsúlyt. Az indulás már most világszerte óriási érdeklődést váltott ki, és sokan kíváncsiak, milyen élményeket rejt egy ilyen grandiózus utazás. A Star of the Seas születése és jelentősége A Star of the Seas megépítése éveken át tartó tervezést, fejlesztést és hatalmas erőforrásokat igényelt. A hajógyár mérnökei és a tervezőcsapat olyan koncepciót álmodtak meg, amely túlmutat minden korábbi óceán...

A magyar Tibi csoki eredete és története

A Tibi csokoládé neve sokak számára gyerekkori emlékeket idéz: a klasszikus kék papíros tábla, az egyszerű, mégis ellenállhatatlan ízvilág, amely generációkon átívelő kedvenc maradt. A magyar édességgyártás ikonikus márkája máig meghatározó szerepet tölt be a hazai piacokon, és bár időközben számtalan új termék és külföldi versenytárs jelent meg, a Tibi hírneve töretlen. Hogyan született meg a híres csokoládé, kik álltak a háttérben, és miért maradt ilyen sokáig a magyar háztartások kedvence? A következőkben részletesen bemutatjuk a Tibi eredetét, fejlődését és örökségét. A Tibi csoki születése és a kezdeti évek A Tibi csokoládé története 1941-ben indult, amikor a Stühmer Frigyes által alapított gyár, a híres Stühmer Csokoládégyár piacra dobta a terméket. A névválasztás mögött egy személyes történet áll: a csokoládét az akkori gyárvezető fiáról, Tiborról nevezték el, ezzel is emberközelivé téve a márkát. A kezdetektől fogva az volt a cél, hogy egy megfizethető, de jó minőségű éde...

A méhek fontossága a civilizációnk szempontjából

A méhek apró, ám annál jelentősebb szereplői a Föld ökoszisztémájának, akiknek tevékenysége nélkül a mindennapi életünk gyökeresen más lenne. A virágok beporzásával hozzájárulnak nemcsak a vadon élő növények fennmaradásához, hanem a mezőgazdasági termények termékenységéhez is. Az emberi civilizáció élelmezése nagymértékben függ tőlük, így eltűnésük hatása messze túlmutatna a méz hiányán. A következő írásban bemutatjuk, milyen nélkülözhetetlen szerepük van az ökoszisztémában, mi történne, ha eltűnnének, milyen veszélyek fenyegetik őket világszerte és Magyarországon, végül pedig felvázoljuk, milyen lépések segíthetnek a jövőben a megóvásukban. A méhek szerepe az ökoszisztémában A méhek legfontosabb feladata a beporzás, amely nélkül számos növény képtelen lenne termést hozni. A virágok közötti állandó vándorlás során a méhek virágport szállítanak egyik növényről a másikra, ezzel biztosítva a megtermékenyülést. Ez a folyamat nemcsak a vadon élő növények fennmaradását segíti, hanem a ...