Az Ăłkori világ hĂ©t csodája közĂĽl az egyik legkĂĽlönlegesebb Ă©s legrejtĂ©lyesebb alkotás az olĂĽmpiai Zeusz-szobor volt. A görögök fĹ‘istenĂ©t ábrázolĂł monumentális mű nem csupán vallási jelentĹ‘sĂ©ggel bĂrt, hanem a művĂ©szetek Ă©s a kĂ©zművessĂ©g határainak kitágĂtását is szimbolizálta. Bár a szobor már rĂ©g elpusztult, leĂrások Ă©s rĂ©gĂ©szeti nyomok alapján mĂ©gis kĂ©pet alkothatunk arrĂłl, hogyan festhetett a maga idejĂ©ben. A szobor megalkotása Ă©s Pheidiasz zsenialitása A Zeusz-szobor megalkotásának törtĂ©nete az idĹ‘számĂtás elĹ‘tti 5. század közepĂ©re vezethetĹ‘ vissza, amikor OlĂĽmpia városában, a hĂres szentĂ©lyben szĂĽksĂ©gessĂ© vált egy mĂ©ltĂł ábrázolás a görögök legfĹ‘bb istenĂ©rĹ‘l. A feladattal Pheidiaszt bĂzták meg, aki korának legkiválĂłbb szobrásza volt, Ă©s már AthĂ©nban is hatalmas hĂrnĂ©vre tett szert az Akropoliszon állĂł AthĂ©nĂ©-szobrával. Pheidiasz egy olyan művet álmodott meg, amely nemcsak vallási szimbĂłlumkĂ©nt, hanem a művĂ©szi nagyság kifejezĹ‘dĂ©sekĂ©nt is szolgált. A szobor mĂ©rete Ă©s pompája...
Fedezd fel a világot 7 percben – rövid, velĹ‘s, Ă©s mindenkihez szĂłlĂł blogbejegyzĂ©sek minden tĂ©mában!