Ugrás a fő tartalomra

Rejtő Jenő, a legendás író, akinek humora örökké él

Ha valaki képes volt arra, hogy egyszerre írjon ponyvát, drámát, kabarétréfát és közben megújítsa a magyar humor irodalmát, az nem más, mint Rejtő Jenő, azaz P. Howard. Ő volt az az ember, aki képes volt a légió poklából egyenesen egy kávéházi anekdotába ágyazni hőseit, miközben maga is legendás figurává vált, akiről alig lehet eldönteni, mi volt igaz és mi volt csak jól kitalált sztori. Egy biztos: ha Rejtő Jenő nem létezett volna, valószínűleg ő maga találta volna ki magát — színesebb kiadásban.

Rejtő Jenő

Rejtő 1905-ben látta meg a napvilágot Budapesten, eredeti nevén Reich Jenőként. A név később, a kor szelleméhez igazodva magyarosodott Rejtőre. De hogy a rejtőzés tökéletes legyen, felvette az angolosan elegáns P. Howard művésznevet is, amely alatt a legtöbb ismert regénye napvilágot látott. Sokan a mai napig nem tudják, hogy a ponyvakirály és a kabarék koronázatlan császára ugyanaz a zavarba ejtően szellemes figura volt, aki a New York kávéház félhomályában pötyögte legendás történeteit.

Életútja sem volt kevésbé fordulatos, mint bármelyik regénye. Tanulmányait félbehagyta, inkább belevetette magát a nagyvilágba. Állítólag bejárta fél Európát, dolgozott cirkuszban, volt bokszoló, színész, statiszta és – ha hinni lehet a szóbeszédnek – egyszer még oroszországi kalandba is keveredett. De az is lehet, hogy mindezt csak kitalálta, hogy legyen miről írnia. A lényeg, hogy mindebből olyan aranybányát kovácsolt magának, amelyből később légiós regények, pimasz kalandok és elképesztően vicces párbeszédek születtek.

Művei – mint például Piszkos Fred, a kapitány, A három testőr Afrikában vagy Az elveszett cirkáló – egyszerre parodizálták és szerették a kalandregény műfaját. A hősei többnyire félresikerült bűnözők, lúzer légiósok és nyakatekert úriemberek, akik bármelyik pillanatban képesek voltak elképesztő baklövéseket elkövetni. Rejtő mesterien egyensúlyozott a groteszk és a zseniális között, és ha a sztori néha nonszensszé vált, ő csak még egy lapáttal rátett. Valahol mindig ott lappangott a humor mögött a keserűség is – a korabeli Magyarország szorongásai, a létbizonytalanság, a kisemberi abszurditás.

Tragikus módon Rejtő élete nem ért szép véget. 1942-ben munkaszolgálatra hurcolták, és ott is halt meg, valószínűleg Ukrajnában, borzalmas körülmények között. Mintha saját regényeinek egyik szomorú epilógusává vált volna. De az írásai túlélték: könyvei a mai napig újra és újra kiadást érnek meg, darabjai színpadra kerülnek, és rajongótábora generációról generációra nő. Kevés magyar író képes arra, hogy több mint 80 évvel később is ugyanazzal a derűs csibészséggel nevettessen meg, mint saját korában.

Rejtő Jenő tehát nemcsak a pulp fiction magyar nagymestere volt, hanem egy örök optimista tréfamester is, aki még a legkilátástalanabb helyzetbe is képes volt beleírni egy jól irányzott pofont, egy váratlan szóviccet vagy egy falrengető csattanót. És ha valaha is úgy érezzük, hogy az élet túl komolyra fordult, talán csak annyi a dolgunk, hogy leemeljük a polcról egy Rejtő-könyvet – és hagyjuk, hogy egy bajuszos légiós vagy egy flegma kapitány megmentse a napunkat.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Miért tiltották be a dubaji csokit Kölnben? – Egy ínyencség története és vitái

  A dubaji csoki nemcsak a Közel-Kelet egyik legismertebb édessége, hanem egy globális gasztronómiai különlegesség is, amely az utóbbi években világszerte hódított. Az Aldi kínálatában való megjelenése újabb hullámokat kavart, ám nem mindenkinek nyerte el a tetszését: Kölnben például betiltották az árusítását. Vajon mi áll a döntés mögött? Kulturális és politikai viták csúcsosodtak ki egy egyszerű édesség kapcsán. A dubaji csoki a Közel-Kelet egyik legismertebb és legkülönlegesebb édessége, amely az elmúlt években luxuskategóriás termékből egy nemzetközi gasztronómiai ikonként került be a köztudatba. Az Aldi polcain való megjelenése számos vásárlónak okozott örömet, míg másokban megütközést váltott ki. Nemrég azonban Köln városában úgy döntöttek, hogy betiltják az árusítását, ami számos kérdést vetett fel a közvéleményben. Vajon mi áll a tiltás hátterében? Kulturális és politikai érzékenység, netán gazdasági érdekek? Merüljünk el a dubaji csoki történetében és annak aktualitásaiban...

A Föld mágneses pólusa

Mi a Föld mágneses pólusa, és miért fontos? A Föld mágneses pólusai a bolygónk mágneses mezőjének két olyan pontja, ahol a mágneses erővonalak merőlegesen, azaz függőlegesen lépnek be (déli pólus) vagy ki (északi pólus) a Föld felszínéről. Az északi és déli mágneses pólus nem állandó helyeken található, hanem folyamatosan mozognak a bolygó belső dinamikus folyamatai miatt. A mágneses pólusok a földmag mozgásának eredményeképpen alakulnak ki. A földmag belsejében zajló folyékony vas és nikkel áramlásai egy úgynevezett geodinamo-hatást hoznak létre, amely a mágneses mező generátora. Ez az erőtér nemcsak a bolygót védi a Nap káros sugárzásától, hanem kulcsszerepet játszik a navigációban is. A mágneses mező nélküli világot elképzelni szinte lehetetlen, hiszen ez védi meg az élőlényeket a napszél és a kozmikus sugárzás pusztító hatásaitól. Emellett a navigációban, például a repülésben, hajózásban és még az okostelefonjaink működésében is létfontosságú szerepet tölt be. A mágneses pólus el...

A sivatag csillogó túlélője – a sivatagi ezüsthangya különleges világa

A forró homok birodalmának apró mestere A sivatag a Föld egyik legmostohább élőhelye, ahol a perzselő hőség és a vízhiány az élet minden formáját kihívás elé állítja. Azonban a természet mindig képes meglepni minket alkalmazkodóképességével. Az egyik legizgalmasabb példa erre a sivatagi ezüsthangya (Cataglyphis bombycina), amely különleges módszerekkel hódította meg a forró homokot. Ez a parányi rovar olyan extrém hőmérsékleteket is túlél, amelyek más élőlények számára végzetesek lennének. Hogyan lehetséges ez? Milyen trükköket alkalmaz a természet ezen apró csodája? Merüljünk el a sivatagi ezüsthangyák világában! Az ezüstös páncél titka – a hőség elleni védelem A sivatagi ezüsthangya egyik leglátványosabb tulajdonsága csillogó, ezüstös árnyalatú testborítása. Ez nem csupán esztétikai különlegesség, hanem egy életmentő adaptáció. A hangya kitinpáncélja mikroszkopikus háromszög alakú szőrökkel van borítva, amelyek visszaverik a nap sugarait, így csökkentve a test melegedését. Ennek k...