Csak 7 perc 📖 BLOG

Ha valaki képes volt arra, hogy egyszerre írjon ponyvát, drámát, kabarétréfát és közben megújítsa a magyar humor irodalmát, az nem más, mint Rejtő Jenő , azaz P. Howard. Ő volt az az ember, aki képes volt a légió poklából egyenesen egy kávéházi anekdotába ágyazni hőseit, miközben maga is legendás figurává vált, akiről alig lehet eldönteni, mi volt igaz és mi volt csak jól kitalált sztori. Egy biztos: ha Rejtő Jenő nem létezett volna, valószínűleg ő maga találta volna ki magát — színesebb kiadásban. Rejtő 1905-ben látta meg a napvilágot Budapesten, eredeti nevén Reich Jenő ként. A név később, a kor szelleméhez igazodva magyarosodott Rejtőre. De hogy a rejtőzés tökéletes legyen, felvette az angolosan elegáns P. Howard művésznevet is, amely alatt a legtöbb ismert regénye napvilágot látott. Sokan a mai napig nem tudják, hogy a ponyvakirály és a kabarék koronázatlan császára ugyanaz a zavarba ejtően szellemes figura volt, aki a New York kávéház félhomályában pötyögte legendás történeteit....

1986 április 26-án hajnalban, 1:23-kor a szovjet Csernobil atomerőmű 4-es reaktora kísérleti üzemmódba lépett egy biztonsági teszt miatt. A cél az volt, hogy megállapítsák, áramszünet esetén a turbógenerátorok meddig képesek tovább működni az áramellátás biztosítására. Azonban a teszt során több súlyos üzemeltetési hiba és a reaktor konstrukciós hiányosságai együttesen katasztrofális láncreakciót indítottak el. A hirtelen energiacsúcs hatására a reaktor felrobbant. Az épület teteje megsemmisült, és hatalmas mennyiségű radioaktív anyag – jód-131, cézium-137, stroncium-90 – szabadult a levegőbe. A környék azonnal radioaktív porral és törmelékkel szennyeződött. A helyszínen két dolgozó halt meg azonnal, majd az első hetekben további több tucat ember vesztette életét akut sugárbetegség következtében. A szovjet vezetés kezdetben titkolta a történteket, csak napokkal később, amikor Svédországban is megnőtt a radioaktivitás szintje, ismerték be a balesetet. A következő hetekben több min...

Kalács, sonka, torma és tojáskrém – az ünnepi asztal klasszikusai Húsvétkor a konyhában valami egészen különleges történik. Ilyenkor nemcsak a sonka fő illata lengi be a házat, hanem az emlékek is előkerülnek. A nagymama konyhája, az ünnepi készülődés izgalma, a kalács illata, és az a bizonyos tojáskrém, amit mindig ő csinált a legjobban. Ezek a fogások nemcsak finomak, hanem történeteket is mesélnek – a családról, a hagyományról, és az összetartozásról. Ebben a cikkben négy klasszikus receptet idézünk meg, melyek méltó helyet kapnak minden húsvéti asztalon. A húsvéti kalács: foszlós csoda, amitől minden ünnep elkezdődik A húsvéti kalács nem egyszerűen egy péksütemény – ez az ünnepi reggelik koronája. A nagymamák tudták, hogyan kell igazán foszlós, enyhén édes tésztát készíteni, ami jól illik a sós sonkához és a csípős tormához is. Hozzávalók: 50 dkg finomliszt 2,5 dl langyos tej 2,5 dkg élesztő 7 dkg porcukor 1 csipet só ...

A Sport szelet generációk kedvence, egy ikonikus édesség, amely nem csupán ízével, hanem történetével is különleges helyet foglal el a magyar gasztronómiai kultúrában. Ez a csokoládés finomság nemcsak a gyerekek uzsonnásdobozában, hanem a felnőttek nosztalgikus emlékeiben is visszatérő vendég. A következő cikkben bemutatjuk, hogyan született meg a Sport szelet, hogyan vált a hazai édességipar egyik legismertebb márkájává, és milyen utat járt be a különböző korszakokban. Történelmi hátterétől kezdve a gyártástechnológiai változásokon át egészen napjainkig végigkalauzoljuk az olvasót a Sport szelet izgalmas múltján és jelenén. A Sport szelet születése és történelmi háttere A Sport szelet története a 1950-es évek Magyarországára nyúlik vissza, amikor a háború utáni időszakban az élelmiszeripar igyekezett megfizethető, mégis finom édességekkel ellátni a lakosságot. A csokoládé ekkoriban még különleges luxuscikknek számított, így a Sport szelet megjelenése valódi kuriózumnak számítot...

Április 12. különleges helyet foglal el az emberiség történetében – ezen a napon ünnepeljük az űrhajózás világnapját. Ez az évforduló nem csupán egy mérföldkövet idéz fel, hanem egy olyan időszak kezdetét is jelzi, amikor az ember először lépett ki bolygónk légköréből, és új korszakot nyitott az űrkutatás történetében. A cikk során utánajárunk, hogyan született meg ez az ünnep, mi történt pontosan 1961. április 12-én, és milyen hatással volt az esemény az űrkutatás fejlődésére. Megvizsgáljuk az első emberes űrrepülés jelentőségét, az ebből fakadó technológiai és tudományos áttöréseket, valamint a mai napig tartó inspiráló erejét a jövő generációi számára. Jurij Gagarin: Az első ember az űrben 1961. április 12-én a Szovjetunió egy szenzációs bejelentéssel lepte meg a világot: Jurij Gagarin őrnagy, egy mindössze 27 éves szovjet vadászpilóta, sikeresen megkerülte a Földet a Vosztok–1 nevű űrhajó fedélzetén. Ezzel Gagarin lett az első ember, aki kijutott a világűrbe, és visszatért él...

A kaszinótojás hallatán sokaknak az ünnepi asztalok, családi összejövetelek és retró hangulatú lakodalmak képei ugranak be. Ez a hidegtálak állandó szereplője egyszerre nosztalgikus, mégis időtálló fogás. Különleges neve, egyszerű elkészítése és változatos ízvilága miatt sokak kedvence. De vajon honnan ered a különös elnevezés? Mi a története, és hogyan lett a magyar konyha egyik ikonikus hideg előétele? A cikk ezekre a kérdésekre ad választ, miközben három népszerű és kipróbált receptet is bemutatunk. Akár hagyományos ízekre vágysz, akár modernebb változatot keresel, itt biztosan találsz egy kedvedre valót. Merüljünk el együtt a kaszinótojás világában! Kaszinótojás – a név eredete és története A kaszinótojás neve első hallásra talán külföldi eredetű ételre utal, mégis szorosan kapcsolódik a magyar gasztronómiához. A névben szereplő „kaszinó” szó valójában nem a szerencsejátékokra utal, hanem a múlt század eleji elegáns kávéházak, éttermek világát idézi. Ezekben az előkelő helyeken...

A gombfoci gyökerei a 20. század elejére nyúlnak vissza, amikor is gyerekek házilag gyártott gombokkal, pénzérmékkel vagy kupakokkal imitálták a valódi futballmeccseket. Bár a világ több táján is megjelentek hasonló játékformák, az asztali futball ezen különleges változata leginkább Magyarországon fejlődött tovább. A gombfocit sokáig csupán kreatív gyerekjátéként kezelték, de hamar felismerhetővé vált a benne rejlő taktikai és technikai mélység. Az 1950-es évektől egyre szabályosabbá vált, és versenyszerű formát is öltött. Azt, hogy a gombfoci magyar találmány-e, hivatalosan nem lehet egyértelműen kijelenteni – ugyanakkor a játékszabályok, a játékstílus és a nemzetközi versenyeken uralkodó magyar dominancia egyértelműen hazai fejlesztésként pozicionálja. Magyarországon olyan szintre emelkedett a játék, hogy egyes régiókban már klubok is alakultak, országos bajnokságokat rendeztek, sőt, szakirodalmak, újságcikkek is születtek a témában. A játék népszerűsége idővel túllépte a játszó...

Minden év április 1-jén emberek milliói viccelik meg barátaikat, családtagjaikat vagy akár a nyilvánosságot is különféle tréfákkal. Az áprilisi tréfák hagyománya szinte természetes része lett a modern kultúrának, de kevesen tudják, hogy honnan ered ez a különleges nap, és hogy a világ különböző részein hogyan alakult ki ez a szokás. Cikkünkben bemutatjuk az áprilisi tréfa történelmi gyökereit, végigvesszük, mely országok ünneplik ezt a napot, és hogyan, valamint megvizsgáljuk, hogy miért maradt fenn ez a hagyomány napjainkig. A bolondok napja nem csupán egy jópofa szokás – sokkal mélyebb kulturális és társadalmi vonatkozásai is vannak, amelyeket érdemes közelebbről is megismerni. Az áprilisi tréfa eredete Az áprilisi tréfák eredetét nehéz pontosan meghatározni, mivel több különböző elmélet is létezik. Az egyik legelterjedtebb magyarázat szerint a szokás a naptárreformokhoz köthető. A 16. század végén Franciaországban a Julián-naptárat a Gergely-naptár váltotta fel, aminek következté...